Táplálékintolerancia vizsgálatok – 46 tápanyag

A táplálékintoleranciák egy részénél a panaszokat a bélfal károsodott áteresztőképességére vezetik vissza. Az elmélet szerint a károsodott bélfalon keresztül részlegesen lebomlott táplálékalkotók (fehérjék, nagy molekulájú szénhidrátok) juthatnak át, melyek a szervezetet ellenanyagválaszra késztethetik. Ilyen ellenanyagok az IgG antitestek. Az IgG négy alosztálya közül az IG1, IgG3, (IgG2) termelődése gyulladást kiváltó molekulák keletkezéséhez vezethet, ami számos klinikai tünet megjelenéséhez járulhat hozzá.

Fontos megjegyezni, hogy az lgG alapú ételintolerancia tesztek hasznosságát már évtizedek óta vizsgálják, számos kutatás folyt ezzel kapcsolatban, az eredmények azonban ellentmondásosak. Egyes szakértők véleménye szerint a táplálékhoz kapcsolt IgG szintek megemelkedése adott étel elfogyasztását követően az emberi immunrendszer normális működésének velejárója és nem feltétlenül kóros reakció. Mivel nincsenek egyértelmű tudományos bizonyítékok, melyek az IgG alapú ételintolerancia tesztek diagnosztikai szerepét alátámasztanák, a Magyar Allergológiai Klinikai és Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezen tesztek végzését nem javasolja sem a táplálékallergiák, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában.

Újabb kutatási eredmények az mutatják, hogy egyes gasztroenterológiai kórképekben (pl.: IBS) a személyre szabott diéta beállításához ugyanakkor hasznos lehet az ételspecifikus IgG szintek ismerete az ezen a területen jártas szakemberek számára a dietoterápia megtervezéséhez, mivel a klinikai panaszok és tünetek csökkenését tapasztalták, ha a magas ellenanyagszinttel rendelkező élelmiszereket átmenetileg kiiktatták.